2010. december 17., péntek

Első gulyásom (tokányom) Újzélandon

Másnap reggel elindultunk a busszal a forró fürdőre, aztán rövid időre megálltunk abba a városba ahol a Gyűrűk Ura filmet forgatták, Habbitonba. Nemsokára megérkeztünk Rotoruánba. A szállás egy luxus ahhoz képest, milyenbe voltam idáig. Nyolc személy van egy szobába a fürdő meg a WC is bent van és az udvaron an egy kisebb úszómedence.A luxust meg is kell ám fizetni, így a leg első dolgom az volt, hogy gyorsan más párna után nézzek. Az árak egész Újzélandon 19 és 29 Újzélandi dollár közt változik, a szolgáltatás függvényében.

Itt ismertem meg egy hollandi gyereket, mikor meghallotta, hogy magyar vagyok, rögtön azt ajánlotta, estére vásároljunk be közösen és főzzünk gulyást. Ezt nekem sem kellett többször ismételni. Lett volna egy másik program, amire be lehetett fizetni, és elvittek volna egy helyre ahol a Maori szokást nézhettük volna meg, utána meg Maori kaja. Mi inkább bevásároltunk, kérdezte tőlem, hogy mi kell bele, mondtam, hogy hús. És más semmi kérdezte, mondtam fűszeren kívül semmi. Mikor felvágtuk a húst, beleteszem  a lábasba, megfűszereztem és láttam hogy valami nincs rendjén. Innen valami hiányzik. Itt hogy lesz szép piros meg honnan lesz zacc? Akkor esett le, hogy a leges legfontosabbat elfelejtettem, HAGYMA. Utána jutott eszembe, hogy az égvilágon minden ételbe hagyma jár, anélkül nem lehet jót főzni, mondjuk a madártejbe nem fontos. Gyorsan elszaladtam hagymáért.

A konyhába még volt 4 személy, kanadai és olasz gyerek, meg egy német és egy svéd csaj. Az olasz mikor megtudta, hogy magyar meg gulyás felkapta a fejét és mondta hogy ö ott tanult Budapesten, annyit mondott még, hogy Pálinka. A kanadai is ismerte a Pálinka szót, és a holland se ellenkezett neki az Sziget fesztivál óta. Nekem nem volt más választásom, elővetem Nuska által felcsomagolt üveget, és tartalmából kiporcióztam egy-egy adagot. Erre még jobban fokozódott a hangulat, Már azt is tudták, hogy EGÉSZSÉGEDRE.  Minden esetre jól esett a vacsora, és ízlett a Hollandnak is. A csapat többi része visszajött estére, mi kíváncsian érdeklődtünk, hogy miről maradtunk le. Elmesélték, amit láttak, és azt is, hogy a kaja nem volt az épp igazi. Mi meg csak kuncogtunk a markunkba. Megbeszéltük, hogy másnap holland specialitás lesz a fő fogás. Hüt ptot (Has szalonna, krumpli, sárgarépa, hagyma)

Nem tudok lépést tartani ezekkel az emberekkel. Találkoztunk még egy német gyerekkel Brémábol aki sörrel kopogtatott az ajtón. Utána meg nem mondhattam, hogy bocsi fiuk de en ma nem megyek sehová, így beültünk egy másik italra. Nem lennek képes egy italért kútba ugrani, de a társaság véget sok mindent megtesz az ember csak, hogy ne legyen egyedül. De ez nem nekem való.

Nincsenek megjegyzések: